A bergen-belseni Ungarnlagerbe a Kasztner-csoport tagjai kerültek. A Kasztner Rezső vezette cionista Mentőbizottság és az SS magyarországi vezetői, leginkább Heinrich Himmler megbízottja, Kurt Becher közti megállapodás értelmében és jelentős pénzösszegért cserébe a „Kasztner-vonat” 1944. június 30-án hagyta el Budapestet. A vonat először a bergen-belseni láger elkülönített részébe vitte mintegy 1700 utasát. A „Kasztner-zsidók” első kisebb csoportja 1944 augusztusában, a többsége pedig decemberben jutott át a semleges Svájcba. A bergen-belseni táborról szóló, javarészt angol nyelvű történeti munkák a szövetséges csapatok perspektívájából és a II. világháború brit narratívájának részeként foglalkoznak a tábor történetével. Az 1944 végéig elszállított Kasztner-csoport nem került be ezen kutatások látóterébe. Továbbá a Kasztner-akciót szervező cionista segély és mentőbizottság és az SS közötti tárgyalásokat széleskörűen elemzi a szakirodalom, a „Kasztner-zsidók” tábori élete ezzel szemben alig ismert. A feltételek Begen-Belsenben kedveztek leginkább a naplóírásnak. Az SS „túszként” vagy más néven „cserezsidóként” tekintett e táborszektor lakóira, ami számos előnnyel járt. A csoport tagjai privilegizált helyzetben voltak: a családok a gyerekeikkel együtt maradhattak, nem bántalmazták a táborlakókat, nem kellett kényszermunkát végezniük, csomagjaikat megtarthatták, jobb, részben otthonról hozott, részben az SS-től, vöröskereszttől kapott ellátásban részesültek. Mindemelett egy korlátozott tábori autonómia is kialakult a magyar zsidó táborvezetőség irányítása alatt, amely maga között osztotta szét a pozíciókat (és a javakat), ami nemcsak némi szabadságot, de rengeteg konfliktust is szült. A közösséget számos belső törésvonal szabdalta, amit részben már a háború előtti társadalmi, vallási és ideológiai különbségek is megrajzoltak, a tábori összezártság pedig csak tovább mélyített. A naplók minderről a komplex helyzetről különböző csoportérdekek mentén gondolkodó szereplők szűrőjén keresztül számolnak be. Emellett egy további napló keletkezett Bergen-Belsen női fogolytáborában, ahová mindenféle privilégium nélkül kerültek a deportáltak és ahol a túlzsúfolt barakkokban, a tífuszjárványban szenvedő, éhező foglyok várták a brit-kanadai csapatok 1945. áprilisi megérkezését.